Faipar, LII. évf. 1. szám

 

Az újság teljes anyaga .pdf formátumban

 

 

 

Tartalomjegyzék:

 

Fatüzelésű Magyarország

Tartalomjegyzék

Csanády E., Gyurácz S., Németh Sz.: Rezgésvizsgálatok CNC marógépen

Apostol T.: Az álgeszt kialakulása a szakirodalom tükrében

A. Sanadi, J. Hunt, Kovácsvölgyi G., S. Kuhana, B. Destree, D. Caufield.: Lignocellulóz-polipropilén kompozitok mechanikai tulajdonságainak javítása

Molnárné Hamvas L., Stipta J., Németh K.: A faanyag és fémionok kölcsönhatása. II. rész: Krómionnal kezelt faanyag látható és UV spektruma

Géczy N.: Faépítészet a századfordulón

Könyvismertetők

Tallózó

Iskolanap a Roth Gyula Szakközépiskolában

A Faipari Mérnöki Kar hírei

A Faipari Egyetemi Kutatásért Alapítvány közhasznúsági beszámolója

FA Akadémia IV.

 

 

 

 

 

 

Fatüzelésű Magyarország

 

Winkler András

 

Az Európai Közösséghez való csatlakozás közeledtével egyre-másra születtek és születnek az intézkedések, törvények, határozatok, rendeletek. A 1107/1999. (X.8.) kormányhatározat célkitűzései között szerepel a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése. A vállalások között megfogalmazták, hogy 2010-re a megújuló energiaforrások használatának aránya eléri a 12 %-ot.

Az 56/2002. (XII. 29.) Gazdasági és Közlekedési Minisztériumi (GKM) rendelet megállapítja az átvételi követelményeket a megújuló energiaforrásból származó villamosenergiára. Szabályozza, preferálja az úgynevezett zöld áram árát. A GKM tájékoztatója szerint 2010-re a biomassza (ez alatt szinte kizárólag fa aprítékot értenek) energetikai hasznosításának igénye több mint 1 millió m3 faanyag.

Országszerte megkezdődött a kisebb regionális és a nagy fűtőművek átállítása biomassza tüzelésre, ami alatt a fűtőművek szinte kizárólag faanyagot értenek. Amennyiben a fűtőművek elkezdik a termelést úgy hamarosan évi 1 millió m3 fát fogunk eltüzelni. Ez azt jelenti, hogy a fafeldolgozás bizonyos ipar-ágai kevesebb alapanyaghoz jutnak. Ennek az alapanyagnak az ára is jelentősen növekszik.

Hozzászámolva ehhez az évi 1,5 millió m3 körüli lakossági tűzifa-fogyasztást, Magyarország fafeldolgozó ipara és környezeti állapota teljesen új helyzet előtt fog állni. Először a lap- és lemezgyártók kerülnek nehéz helyzetbe, de hamarosan egyéb fafeldolgozó ágak is fahiánnyal számolhatnak majd. A környezetnek évi 1 millió m3 faanyagból felszabaduló CO2-dal kell többet elviselni majd. Mivel tudomásunk van róla, hogy az eddig bejelentetteken kívül más nagy erőművek is fatüzelésre kívánnak átállni, Magyarország iparifa ellá-tottsága veszélyes helyzetbe kerülhet.

Mindezeket érzékelve először a falemezgyártók, azután az Országos Erdészeti Egyesület és a Faipari Tudományos Egyesület, majd a Magyar Tudo-mányos Akadémia Erdészeti Bizottságának Faanyagtudományi Albizottsága kezdett pontos vizsgálódásokba. Az eddigiek alapján megállapították, hogy a jelenleg érvényesülő – a bioenergia fokozott felhasználását támogató – ösztönzé-si rendszer, legalábbis a fa, mint energetikai alapanyag esetében nem veszi figyelembe a negatív hatásokat. A kialakított ösztönzési rendszer elsősorban nem az egyre nagyobb hányadú iparifa hasznosítást szolgálja, hanem ellenkezőleg, a kinyert ipari fa, tehát a magasabb rendű választékok energetikai felhasználására ösztönöz. Ez ellentétes valamennyi jól működő piacgazdaság erdészeti-faipari ösztönzési gyakorlatával. Ahhoz, hogy az alapanyagtermelő erdőgazdaságok ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, a jelenlegi ösztönzést szolgáló eszközöket a termék életciklusából visszavezetve a rönkök, fűrészipari alapanyagok, rostfák, papírfák termelése, ezáltal magasabb ipari fa hányad kinyerésére és a szén fában történő tartós megkötésére kellene fordítani. Az eddigi vizsgálatok alapján szorgalmazni kell, hogy az erőművi fahasznosításra vonatkozóan a GKM, FVM és az ÁPV Rt. döntéshozói által megbízott munkacsoport részletes hatástanul-mányt dolgozzon ki. A hatástanulmány térjen ki a tervezett erőművi fejlesztések és az agglomerált falemezipar faellátási kérdéseire, a gazdasági (piaci) kérdések feltárása mellett, vegye számításba a lakossági tűzifaigény hatásait. Javaslatában biztosítsa a környezetvédelem prioritásait és az Európai Közösség előírásának érvényesülését.

Amennyiben ez nem történik meg záros határidőn belül, úgy Magyar-ország teljesen áttér a fatüzelésre, és nemcsak a csodálatos szerkezetű faanyagot semmisíti meg óriási mennyiségben, hanem a környezetben is maradandó káro-kat okoz. Hazánkat úgy emlegetik majd, hogy a „fatüzelésű” ország.