Faipar, LII. évf. 3. szám

 

Az újság teljes anyaga .pdf formátumban

 

 

 

Tartalomjegyzék:

 

A MTA Faanyagtudományi Albizottságának állásfoglalása

Tartalomjegyzék

Ruzsics Sz.: A forgácslapgyártásnál használt alapanyagok önköltségének elemzése

Németh G., Varga M.: Modellek a faiparban keletkező hulladékok kezelésére és hasznosítására. I. rész

Csóka L., J. Zhu, K. Takata: A másod­rendű Fourier transzformáció alkalma­zása a sugi faanyag sűrűségfüggvényére

Stipta J., Németh K., Molnárné Hamvas L.: A faanyag és fémionok kölcsönhatása III. rész: a fény hatása a krómionnal kezelt fafelületek abszorpciós spektrumára

FATE elismerések

FMK Tanévnyitó ünnepség

Tiszteletbeli Doktori címek

Tudományos fokozatok

Sopron: a fa tudósainak Alma Matere

In memoriam Dr. Erdélyi József

III. Faipari Marketing Konferencia

A minőségi hengeresfa feldolgozás fejlesztésének új kihívásai

Fórum az új felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban Sopronban

Japán tanulmányút

A szerkesztő oldala

 

 

 

 

 

 

Az MTA Faanyagtudományi Albizottságának állásfoglalása

 

Winkler András, Németh József

 

A XX. század utolsó harmadában a fosszilis energiahordozók fogyása és az üvegházhatás csökkentésére való törekvés a megújuló energiaforrások feltárását és használatát tette szükségessé. A jelenlegi gazdasági és technológiai jellemzők miatt Európában a döntéshozók leginkább a biomassza – mint megújuló energiaforrás – energetikai hasznosítását részesítik előnyben. Erőművi felhasználásra ezideig a potenciális biomassza-tömegből nagyrészt a kitermelt faanyag egy része kerül, a biomassza egyéb összetevői kevésbé számottevőek. Az erőművi hasznosításra kerülő fanyersanyag jelentős hányada azonban alternatív módon ipari nyersanyagként a cellulóz és a lap-lemeziparban is hasznosítható.

Az EU országok nagy részében a fa ipari hasznosítását féltő, az ipari hasznosításban érdekelt csoportok és az energiaszektor között konfliktusok alakultak ki, amelyek feloldása még nem történt meg. Hazánkban az eddig létrehozott, és többnyire bővítésre tervezett biomassza erőművek ellátása fával történik. Az ilyen létesítmények állami támogatása potenciálisan veszélyezteti a hazai farost- és forgácslap ipar anyag ellátását, és a lakossági tűzifa ellátást.

Az MTA Erdészeti Bizottsága a Fatudományi Albizottság előterjesztése alapján 2003. második és 2004. első félévében több alkalommal foglalkozott a létrejött helyzettel. A Fatudományi Albizottság ezek alapján a következő álláspontot alakította ki, melyet az Erdészeti Bizottság a közeljövőben tárgyal.

1.                A tartamos erdőgazdálkodás révén kitermelésre kerülő fatömeg választék-összetétele lehetővé teszi az ipari és energetikai jellegű fahasznosítás egymást ki nem záró alkalmazását, a fahasznosítási módok kiegyensúlyozott mértéke mellett.

2.                A jelenleg már üzemelő, és bővítés alatt álló fabázisú erőművek anyagellátása a 7-8 millió m3/év fakitermelés mellett még biztosítható, de az ezen túlmenő új erőművi kapacitások létrehozása már veszélyeztetné a farost- és forgácslap ipar alapanyag ellátását, ezáltal termelési zavarokat és foglalkoztatási problémákat okozna. Jelentős feszültségeket teremtene továbbá a lakossági tűzifa ellátásban.

3.                A hazai faipar fejlesztése és az erőművi fafelhasználás további fokozása főleg az erdőterület növelése mellett, többlet faanyagforrás létrehozásával valósítható meg.

4.                Az új erdők telepítése mellett számbavehető alapanyagforrást jelenthet az erőművi felhasználás céljaira az erdei apadék jelenlegi szintjének csökkentése, a funkciójukat már betöltött faipari termékek energetikai felhasználása és a biomassza további bővítése energia célú faültetvények révén.

5.                Az MTA Faanyagtudományi Albizottsága szükségesnek tartja, hogy a faanyagforrás bővítésével és a hulladékhasznosítással összefüggő kutatási tevékenység minél előbb megkezdődjék.